A falu Győr-Moson-Sopron megye déli részén a Rábaközben, a Rába partján terül el. Legközelebbi városok: Pápa és Csorna 25 km-re találhatók. A környék természeti adottságai nagyon kedvezőek.
A Rába közelsége, gazdag növény- és állatvilága, jó minőségű termőföldje kiváló lehetőségek a mezőgazdálkodás számára. A település első írásos említése 1263-ban történik. A pápóci pálos rendi perjelség birtoka volt.
1548 körül megalakult az urasági major. Az életfolyamatot azonban az 1594. évi török pusztítás és megszállás hosszú időre megszakította, annyira, hogy Sebes még 1620 körül is lakatlan, puszta hely volt.
A 17. század közepén néhány család megtelepszik s a protestáns Vág leányegyháza lévén, evangélikussá lesz, jóllehet földesura egyházi személy.
A kuruc világ újabb csapást hoz Sebesre, a pestis elpusztítja, melynek következtében részben kihal, részben a Vas megyei Szentpéterfára menekültek a lakók. 1710-ben 8-9 jobbágyházban 26 jobbágytelek népe lakott.
Már az 1700-as évek elején malom volt a Rábán, amit sebesi malomnak neveznek. A sebesiek a község újjátelepítésekor, 1726- ban szerződést kötöttek földesurukkal robotjuk megváltása tárgyában, 1767-ig nem is robotoltak. 1745-ben a parasztföldek a szanyi határ felé, míg rétjeik a vági határon terültek el.
A falunak 5 utcája van, részben beépítetlen telkekkel. A házak száma 86. A templom és a Széchenyi Kastély műemlék jellegű. A lakosság vallása napjainkban Római Katolikus. A település 1990-től kezdve önálló. A fejlesztések révén a közművek kiépültek az elmúlt évtizedekben. Lakosainak száma 86 fő.
